EU: a Google sérti az Unió monopólium ellenes szabályait
A Google a világ harmadik legértékesebb cége, értéke meghaladja a magyar GDP háromszorosát, ötvenezer embernek ad munkát és milliárdok használják szolgáltatásait napi szinten ingyenesen. Cserébe adatokat gyűjt rólunk, szokásainkról, hogy azokat összegyűjtse, rendszerezze, majd szermélyre szóló reklámokhoz felhasználja. Ötéves nyomozás után az Európai Unió bejelentette, hogy két versenyjogi eljárást indít az amerikai Google ellen. A gyanú: a cég visszaél piaci fölényével.
Cikkünkben a következő témákat boncolgatjuk:
- 15 év: Ennyi kellett a Google-nek, hogy óriássá nőjön
- Mitől függ a helyezésünk a találati listában
- Miből tevődik össze a Google bevétele?
- Adatvédelem: felhasználhatja-e a keresőóriás az adatainkat
- Mit tesz mindez ellen az Európai Unió
Piaci részesedése a hazai keresőpiacon 97% körüli, azaz 100-ból mindösszesen 3 ember az, aki nem a Google-t használja tartalomkereséshez. Ez többek között annak is köszönhető, hogy az tizedmásodpercek alatt többmillió weblap közül képes választ adni a keresésekre, a felhasználó számára a lehető legrelevánsabb találatot adni. Szolgáltatásaival napjaink szerves részévé vált, bekebelezte az online reklámpiacot, kiszorítva a többi - szintén reklámozásból élő - tartalomszolgáltatót. A felhasználók nyilván szeretik, hiszen ezért használják, az EU most mégis úgy döntött, hogy fellép a keresőóriás ellen.
Hogyan lett óriás a Google keresőből
A céget 1998-ben alapították, hat évvel később tőzsdére vitték, 2015-re odáig jutottak, hogy az egész világot nézve, az internetes keresések 90%-a az övék, a versenytársak a maradék 10%-on osztoznak, azaz, ha valaki a neten keres valamit, akkor azt 10-ből 9-szer a Google segítségével teszi.
A legerősebb nem amerikai vetélytársra a BAIDU-ra minden ötvenedik keresés jut. Ehhez hozzátartozik, hogy Magyarországon még nyomasztóbb a Google egyeduralma.
A Google reklámbevételei is ennek megfelelően, folyamatosan nőttek.
Itt egy táblázat, ami elgondolkodtató, és melynek hatásaival oly sok ország küszködik. Az évről-évre rohamosan növekvő Magyar digitális reklámpiacon, ez tavaly majdnem 50 milliárd forint volt, a nemzetközi szereplők részesedése 2009-ben 21%-volt, míg tavaly már 48%. Másképpen, hat éve a reklámpiacon minden ötödik forintot vittek el külföldi cégek, tavaly már minden másodikat.
Mitől függ egy weblap helyezése a Google találati listáján
Az internetes keresők relevancia alapján azt vizsgálják meg, hogy az interneten fellelhető tartalom közül, mi lesz az az oldal, ahol leginkább megtalálható a keresett tartalom. Ennek eldöntésére a keresőalgoritmus minden, számára elérhető információt felhasznál, mind a weboldalakról, mind a kereső személy keresési szokásairól (pl. keresési előzményeink).
Összességében tehát, a kereső algoritmus arra törekszik, hogy a kereső személy eddigi keresési szokásai segítségével, számára a legközelebbi tartalmat tegye a keresési lista tetejére. Célja tehát az, hogy a keresett tartalmat a lehető leghamarabb prezentálja.
Miből származik a Google bevétele
A Google egy nagyon ügyes indirekt üzleti modellel dolgozik, olyan szolgáltatásokat csinál, amiket a felhasználók szívesen használnak, ezek használata során magukról rengeteg információt elárulnak (nem, életkor, érdeklődés stb...), majd az így begyűjtött információk segítségével a keresőóriás számukra célzott, testreszabott hirdetéseket tud kínálni, amiket a hirdetők felé nagyon jó pénzért tud értékesíteni.
Lényegében nagyon érdekes az a fajta marketing célzás, amikor a felhasználóról a hirdető tudja, hogy őt mi érdekli, hogyan akar öltözködni, milyen filmeket szeret nézni. Ezen információk alapján a meddő szórás gyakorlatilag kiküszöbölhető a reklámból, a reklámozónak nem kell olyan emberekhez fizetetten eljuttatni reklámjukat, akiket az vélhetően nem fog érdekelni. Ez nem feltétlenül jelent rosszat a felhasználóknak sem, hiszen a teljesen irreleváns reklámok helyett, számukra érdekesebb ajánlatokkal találkoznak.
Minél több és minél többet használjuk a Google termékeit, a cég annál többet tud rólunk, annál több pénzt fog keresni a tőlünk kinyert információk értékesítésével. Ezen információk köre, amiket megengedünk, hogy ezek az alkalmazások megtudjanak rólunk egyébként limitálható, a különböző internetes böngészőkben beállítható, gyakran azonban az emberek ezeket a beállításokat alapértelmezetten hagyják, megengedve az effajta adatgyűjtést.
A cég egyébként lehetőséget ad a médiatulajdonosoknak, hogy ezeket a reklámokat saját felületeiken, weboldalikon megjelenítsék, az ezekből befolyó reklámbevétel nagyobb részéért cserébe. Ezt a hálózatot hívják egyébként ún. display hálózatnak.
Bevételének több mint 90%-a hirdetésekből származik. Ezekből finanszírozza azokat a felhasználók számára többnyire ingyenes fejlesztéseket, amiket emberek milliói napi szinten használnak. Ide tartozik maga a Google keresőfelülete, a Youtube video megosztó, vagy éppen az Android operációs rendszer.
Szétterjedő üzleti birodalmat építenek, innovatív üzleti befektetésekkel. Igyekeznek olyan technológiai innovációba fektetni, olyan iparágakat támogatni, amiben a jövő potenciálját látják (ilyen volt az a beruházás is, amikor pl. megvették a Youtube-ot).
Felhasználhatja-e a Google az adatainkat
A Gmail felhasználókkal könnyen előfordulhat, hogyha pl. sokat leveleznek egy adott témáról ismerőseikkel, akkor előbb-útóbb a témával kapcsolatos hirdetések fognak számukra megjelenni a Google hirdetési felületein. Mindez annak köszönhető, hogy a cég a fentebb leírtak szerint begyűjti, és a reklámokhoz felhasználja a rólunk szerzett információkat.
A cégnek természetesen ez jogában áll, hogyha ezt a felhasználó számára engedélyezi. A probléma abból adódik, hogy az alapértelmezett beállítások szerint, az adatok ily módon történő felhasználása engedélyezett. Amerikai cégről lévén szó, adatvédelmi szempontból az ottani jognak megfelelő ez a magatartás, ott ugyanis ún. „opt-out” modell szerint kell megfelelniük, ahol a felhasználónak kell jeleznie, hogy az adatai felhasználásához nem járul hozzá. Más kérdés, hogy az európai jog szerint ennek pont fordítva kellene történni.
Általában egyébként, amikor elkezdünk használni egy ilyen szolgáltatást, ezeket az adatvédelmi szabályokat valamilyen formában el is fogadtatják velünk, az emberek többsége azonban ezeket a hosszúra nyúló jogi szövegeket nem olvassák végig.
Mit tesz ez ellen az Európai Unió
Az EU szakjogászai 5 éve vizsgálják a cég működését, azt állapították meg, hogy a Google tisztességtelen előnyt biztosít saját összehasonlító szolgáltatásának és ezzel megszegi, az Unió monopólium ellenes szabályait. A Googlenek kell most meggyőznie a bizottságot ennek ellenkezőjéről.
Amennyiben azonban ez nem sikerül, úgy a cégnek számolnia kell a megfelelő jogi következményekkel és meg kell változtatnia Európai üzletpolitikáját.
Ugyancsak vizsgálat indul a Google mobil operációs rendszerekkel, applikációkkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos üzletpolitikájával kapcsolatban. Az a gyanú, hogy a társaság versenyellenes korlátozásokat alkalmaz. Gyakorlatilag arról van szó, hogy a Google több piacon is jelentős erőfölényt ért el (általában 25% fölötti fölénynél lehet jelentős fölényről beszélni, de itt sok esetben az 50%, sőt akár 90%-os fölényről van szó).
Nem újkeretű dolog az egyébként, amikor vállalkozások elvesztik pozíciójukat a keresőkben. Ez történt akkor is, amikor a nagy utazási irodák vagy hotelek helyére jöttek föl épp az előbb említett összehasonlító/gyűjtő oldalak (pl. bookings.com, hotels.com).
Jelen esetben az áru összehasonlító oldalak tulajdonosai azok a cégek, akik az elszenvedői ennek a fölénynek, hiszen a keresőóriás inkább a saját – Google Shopping - szolgáltatására tereli a forgalmat az ő oldalaik helyett. Ezek az oldalak nem ritkán forgalmuk akár 50-70%-át kapták eddig a Google kereső organikus találati listájából, így érthető, hogy ez a lépés érzékenyen érinti őket. A sikertelen megegyezési kísérleteket követően mindez odáig fajult, hogy hivatalosan is megindult a versenykereseti ügy.